Sárvár

A Szombathely-Pannonhalma gyalogos zarándoklat első napjának végállomása: Sárvár

Már az őskorban lakott hely volt, amit neolitikus edénytöredékek, bronzeszközök és temetők leletei bizonyítanak. Földvárpuszta majornál késő bronzkori földvár maradványait tárták fel.Kr.u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak.1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték úgy, hogy elcserélték Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett, és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben száz sárvári esett el a mezőváros és a vár védelmében. Kanizsai Orsolya 1534-ben (1535-ben?) feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy család tulajdona lett.A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban:

1534-ben iskolát alapított,
1537-ben pedig nyomdát.

A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.1556-ban itt halt meg, és a Sári templomot körülvevő egykori temetőben nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.

A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthory Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809 június 2.-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, a francia csapatok novemberig maradtak itt.Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba. 1968 óta Sárvár ismét város.

Sárvár egykori plébániatemploma volt az 1912-ig közigazgatásilag önálló Sáron álló középkori eredetű katolikus templom. A mindenkori sárvári plébános 1767-ig Sáron lakott. A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keletelt tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték. A XX. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott. Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.

A város másik katolikus templomát Szent László király tiszteletére szentelték fel. A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró.

A kivitelező Pietro Orsolini volt. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált.

A ma is látható főoltárt a kegyúr, IV. Ferenc modenai uralkodó édesanyja, Estei Mária Beatrix adományozta. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésére került sor. A vezető építész, Petrovácz Gyula mellett helyi mesterek is dolgoztak a kivitelezésen. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély a nyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizáló homlokzatot kapott. Ekkor készült a szentélyre nyíló kegyúri karzat is. Az ónozott üvegablakok is ekkori építkezések emlékei. Alkotójuk Zsellér Imre budapesti üvegfestő volt. Az új templom freskói Z. Soós István kaposvári művész festette 1938-1939- ben. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készítetett Gayer Mátyás tiszttartó és felesége, Szundi Erzsébet.