Szombathely, Szent Márton-templom


Szombathely, Szent Márton-templom

szombathely, szent márton templomSzombathely keleti városrészében, a hajdan önálló faluként létezett Szentmártonban áll

a Szent Márton tiszteletére felszentelt plébániatemplom. A római korban itt, az Arrabonába (a

mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században

alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik

sírkápolnájában nyerhetett egy időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök

holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. Magáról

az ókeresztény sírépületről (mauzóleumról) nincsenek információink. A hely topográfiájából

adódóan azonban az a jelenlegi templomhajó területén állhatott. Több jel mutat arra, hogy

Pannonia feladása után a helyben maradt keresztény közösség tovább használta temetőjét.

Szombathely, Szent Márton-templom791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából

Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök

szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank

Birodalomnak védőszentje volt.

A 9. században került sor az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna

templommá való átépítésére. Ez a minden bizonnyal Szent Márton titulusú templom 860-

ban már biztosan állt. Jogállását tekintve ez volt a település plébániatemploma, és az maradt

a következő évszázadokban is. Ez volt az első liturgikus épület Pannóniában, amelynek

védőszentje a Savariában született Szent Márton tours-i püspök volt!

Szent Márton-kápolna - Szent Márton megosztja köpenyétA magyar állam- és egyházszervezés idején a római Borostyánkő-út nyomvonala fontos

stratégiai szerepet játszott. Az út mellett fekvő Savariában még Szent István uralkodása

idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű, egyenes szentélyzáródású templomot

emeltek, amelynek falait sűrűn egymás mellé vert cölöpök alkották. Ezt néhány évtized

múlva – talán még Szent László király uralkodása alatt – egy hasonló alapterületű, félköríves

szentélyű téglatemplommal váltottak fel. Erről II. Paszkál pápa 1102-ben kelt bullájában

olvashatunk először, amely első helyen említi ezt a templomot a Pannonhalmi Bencés

Apátság birtokai között.

Szombathely, Szent Márton-templomA 13. század végére a templomot késő-román stílusban megnagyobbították: a félköríves

kis apszis helyére egy nagyméretű, négyzet alaprajzú, keresztboltozatos szentélyt emeltek,

amelyet utóbb falfestményekkel díszítettek.

A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban átépítették. Az épület

1605-ben a Bocskai-féle hadjárat kapcsán súlyos sérüléseket szenvedett. A következő

évtizedek azután a javítások és építkezések jegyében teltek el. Még el sem készült a

munka, amikor 1638-ban Draskovich II. György győri püspök a város tiltakozása ellenére

az ősi plébániatemplomot minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból

megtelepedő domonkos rendnek adta.

Szombathely, Szent Márton-templomA domonkosok, miután a temetővel körbevett templom mellett kolostorukat felépítették,

nekiláttak a templom teljes átépítésének. Munkájukat segítette, hogy bőkezű mecénásuk

akadt: gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674), gróf Erdődy III. György (1614-1663) özvegye,

amint ezt a főbejárat feletti építési felirat máig hirdeti.

A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült templom építőmestere a Batthyányiak

szolgálatában álló olasz építész, Carlo della Torre volt. Az új, barokk stílusú épület átmeneti

formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között.

A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való, ekkor ugyanis

a templomhajó alatti kripta kialakítását követően teljesen átalakították a templom belsejét,

ekkor alakult ki a mai elrendezés. A templom titulusa Szent Mártonról ebben az időben

változott Szentháromságra, amint azt az új főoltár képe is mutatja.

Szombathely, Szent Márton-templomAz épületet a 1867/68-ban újból tatarozták, ezt követően nagyobb felújításra már

csak a 1902/1903-ban került sor. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor

a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder

Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával

meghosszabbították. Ezekben az években épült össze végleg a templom a kolostorral. A

templom kifestését ekkor Steffek Albin végezte.

A szerzetesi élet 1950-ben szűnt meg a kolostor falai között. A plébániát azóta a

Szombathelyi Egyházmegye papjai vezetik.

Kiss Gábor

 

http://www.youtube.com/embed/RbkTBCsqwTU