Lépjünk Szent Márton nyomába! - Horváth József atya gondolatai Szent Mártonról: Sulpicius Severus, a kortárs, aki megírta Márton püspök történetét 1.
Szombathelyen eddig is, de most, hogy Dr. Veres András ünnepélyesen meghirdette a Szent Márton Jubileumi Évet, az érdeklődők és nyitott szívűek, még többet fognak róla írni, hallani, és még több vele kapcsolatos eseményen lehet majd részt venni. És talán, hovatovább ez lenne a legfontosabb, nem kevesen lesznek, akik Szent Márton nyomába lépnek, életüket a szent püspök tanításaihoz igazítják. Most, Sulpicius Severust szeretném bemutatni, akiknek köszönhetjük, hogy a 4. században élt Szent Mártonról aránylag sokat tudunk.
Előkelő családból származott. 360 – 420 között élt Galliában. Bordeaux-ban retorikát és jogot tanult. Itt ismerkedett meg Nolai Szent Paulinusszal. Megnősült és jogászként dolgozott. Miután megözvegyült, majd Nolai Szent Paulinus példáját követve előbb Eulusumba, majd birtokára Primalaciumba visszahúzódva aszkéta életet élet. Márton püspök tanácsára, akivel személyes kapcsolatot tartott fenn, hasonló gondolkodású társakat gyűjtött maga köré, közöttük anyósát, Bassulát is. Idős korában pappá szentelték. 397-ben, még Szent Márton halálának az évében megírta a Vita Martini, Márton élete című művét. Történészként is dolgozott. Megírta a világtörténelmet a kezdetektől 400-ig. Művének latin címe Chronica.
Szent Márton élete című művén kívül még ránk marad, ugyancsak a szent életű püspökről szóló három levél és három dialógus. Amit Szent Mártonról tudunk, ezekből az írásokból tudjuk.
Szent Mártont személyesen ismerte, nála hosszabb időt töltött a Marmoutiers-i közösségében. Ennek okáról ezt írta: „Amikor egyszer hallottam hitéről, életéről és erényéről, vágy támadt bennem, hogy lássam, és örömmel szántam rá magam a zarándoklatra, hogy felkeressem, részben azért is, mert már erősen élt bennem az a szándék, hogy megírjam az életrajzát. Tőle magától tudakozódtam, amennyire kérdezni lehetett, másrészt azoktól értesültem a történtekről, aki tanúi voltak vagy tudtak róluk.”
E sorok alapján biztosra vehetjük, hogy mindaz, amit Sulpicius Severus Márton püspökről írt, egyrészt alapos kutató munka, másrészt személyes tapasztalat eredménye. Bár ő maga bevallja „Tetteit ugyanis valamennyire szavakkal is ki lehet fejezni, de őszintén szólva benső életét, mindennapi viselkedését és mindig az égre tekintő lelkületét: soha semmiféle beszéd nem fogja tudni kifejezni.”
Mégis megkísérelte a lehetetlent, megírta a Vita Martini –t, a Márton élete című művét. Írását másolás révén számos helyre eljutott, sokan olvasták, bizonyára ennek is volt köszönhető, hogy szent életű Tours-i püspök tisztelete gyorsan elterjedt.