SZILÁRDFY ZOLTÁN - EGY EDDIG ISMERETLEN ÁBRÁZOLÁS SZENT MÁRTON IKONOGRÁFIÁJÁBAN
„Sulpicius Severus (†420) történetíró Márton tanítványa volt, aki megírta példaképének életét, halálát. Ez az irodalmi forrás 397 tavaszára készült el, magyar nyelven hozzáférhető teljes kritikai kiadását Vanyó László nemzetközi patrológus tudós, képzőművész munkásságának köszönhetjük.1 Ez a fordítás több értékes tanulmány között, a Szent Márton élete, és a Levelek Szent Márton utolsó éveiről és haláláról című fejezetben található. Itt a katona, a szerzetes, a csodatevő, a püspök eszményképét Márton alakjában foglalja össze a szerző. Hőse mégis mindvégig katona marad, Krisztus katonája, még a halálos ágyán is.
A következő század legnagyobb latin költője, Venantius Fortunatus (530–600), aki szembetegségéből kigyógyulva, hálából zarándokolt el Szent Márton sírjához, a Sulpicius Severus-féle életrajzot De vita S. Martini című költeményében dolgozta fel.
Már Balogh Albin Pannónia őskereszténysége című könyvének Pannóniai szentek, mint idegen országok szentjei címet viselő fejezetében megemlékezik Mártonról.2 Bálint Sándor nagyszabású művében nemcsak etnográfiai szempontból – ahogy magát nevezte: "népéletkutatóként" –mutatja be részletesen Szent Mártont, hanem kárpát-medencei kultusztörténetének és ikonográfiájának összegzését adja, nyelv- és irodalomtörténeti vonatkozásaival, kitekintve a korábbi külföldi párhuzamokra is.3
Jelentőségteljes a Zsámbéky Monika által rendezett kiállítás katalógusa, ami a Szombathelyi Képtár kiadványaként "...és megosztotta köpenyét..." Szent Márton kultuszának közép-európai emlékei címen jelent meg. A IV. századtól napjainkig minden műfajt felölelő, tudományos igénnyel készült munka alapvető kutatási eredménynek számít.4 A legújabb eredményeket pedig szintén a Szombathelyi Képtárban tartott konferencián, 2009-ben elhangzott előadások kötete tartalmazza.5”
A teljes cikk a Vasi Szemle 2014.2. számában olvasható:
http://www.vasiszemle.t-online.hu/2014/02/szilardfy.htm