Megjelent Rab Gusztáv: Sabaria, avagy Szent Márton köpenye című regénye

Rab Gusztáv: Sabaria, avagy Szent Márton köpenye2018. október 29-án mutatták be Szombathelyen a Püspöki Palotában Rab Gusztáv emigráns magyar író Sabaria, avagy Szent Márton köpenye című regényét. A mű nagyszerű korrajz a kommunista diktatúra igája alatt szenvedő Magyarországról, amelynek reményt Szent Márton élete, példája ad.

Rab Gusztáv: Savaria, avagy Szent Márton köpenyeNagyszámú érdeklődő előtt mutatták be a kötetet, amelyet 1963-ban írt Rab Gusztáv, nem sokkal halála előtt. Köszöntőjében Székely János kiemelte: miközben a regény bemutatja a kommunista diktatúra borzalmait, Szent Márton alakjával a fény is megjelenik a sötétségben. Aki követi Márton szeretetét, hitét – azaz hiteles keresztény életet él - az ma is győz a gonosz felett, foglalta össze a mű üzenetét a megyéspüspök. 

Rétfalvi Balázs gyűjteményvezető moderálásával dr. Zágor­hidi Czigány Balázs történész, dr. Tóth Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa és dr. Tüskés Anna, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa részvételével kerekasztal-beszélgetésen mutatták be Rab Gusztáv regényét.

Rab Gusztáv: Savaria, avagy Szent Márton köpenyeTüskés Anna irodalomtörténész elmondta: 15 éve foglalkozik francia-magyar irodalmi kapcsolatokkal, és ennek a kutatásnak a keretében találta meg Rab Gusztáv hagyatékát idén januárban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Korábban nem tudott semmit az íróról, akinek ezt a művét francia fordításban egy másik hagyatékban találta meg.

Rab Gusztáv 1901-ben Sárospatakon született református lelkészi családban. 1920-ban érkezett Budapestre, ahol újságírással kezdett foglalkozni. Írói vénáját mutatja, hogy a Nyugat folyóirat pályázatára írt első regényével - mely a Mocsárláz címet kapta - első helyezést ért el. A 30-as évekig inkább újságíróként dolgozott, majd felesége ösztönzésére kezdett el újra írni. A II. világháború után eltiltották az újságírástól, majd 1949-től 1956-ig a Keleti-főcsatorna építésénél dolgozott földmérőként. Második felesége hatására áttért a katolikus hitre. Nagy hatással volt életére a katolikus hit, olyannyira, hogy három katolikus tematikájú regényt is írt pl. a kassai vértanúkról, Árpád-házi Szent Erzsébetről. 1958-ban egy franciaországi utazásáról nem tért haza. Párizsban az Amerika Hangja rádióadó munkatársa lett. Az emigrációban riportokat, elbeszéléseket, regényeket írt és publikált az Irodalmi Újságban. Magyarul írt regényei először francia, majd főként angol és német nyelven jelentek meg. Rab Gusztáv 1963-ban halt meg Dreux városában, a helyi redemptorista kolostorban, a városban is temették el. Iratai a dreux-i kolostor felszámolása után a rend közvetítésével jutottak a Párizsi Magyar Intézetbe. Regényeit korregényekként jellemezhetnénk, emelte ki Tüskés Anna: azaz mindig történelmi keretbe helyezi az alakjait. A „magyar Flaubert"-ként is emlegették kortársai.

Rab Gusztáv: Savaria, avagy Szent Márton köpenyeRab Gusztáv író hagyatékát – köztük a Sabaria regényt is – már szerették volna 1965-ben Magyarországra hozni, de a ferihegyi repülőtéren elkobozták a hatóságok. Ezért nem jelenhetett meg ez a műve sem hazánkban. Hagyatéka 2012-ben került Magyarországra.

A rendezvényen részleteket olvastak fel a regényből, hogy bevezessék a közönséget a kommunista Magyarország hétköznapjaiba.

Egy koncepciós per keretébe ágyazva jelenik meg Szent Márton élettörténete. IBUSZ kultúrutazás keretében turisták érkeznek Budapestről Szombathelyre, hogy megtekintsék a Romkertben folyó ásatások eredményeit. A turisták között utazik – többek között - egy fiatal orvos, egy meghurcolt régész és egy katolikus békepap.A Romkert látogatásakor incidens történik: a látogatók mellett helyiek is hallgatják a vezetést, és egyikük, egy idős varrónő felkiált, azt állítva, hogy az előkerült leletek nem római emlékek, hanem Szent Mártonra utaló szobrok. A varrónőt és a közelében álló három utast az ÁVH kihallgatószobájába viszik. A varrónő elmeséli a nyomozóknak, hogy Szent Márton többször is beszélt hozzá a varrógépe zakatolásán keresztül. A szemlátomást tanulatlan varrónő elbeszélése a vallatás során különleges hatással van a jelenlévőkre: a pap meghasonlik önmagával, az orvos tudományos módon próbálja megmagyarázni a néni hallucinációit, a régész, aki eddig bízott abban, hogy rehabilitálják, megtörik. Ezután az ávósok kutatni kezdenek Szent Márton után, tűvé teszik érte a várost. Ez mulatságot okoz a helyiek körében. A regény azzal a bizakodással ér véget, hogy Szent Márton hamarosan eljön („St. Martin will come back.”), csak még dolga van Franciaországban. E messiásváráshoz hasonló lezárás reményt ad a szombathelyieknek ahhoz is, hogy a történelmi körülmények esetleg változni fognak.

Rab Gusztáv: Savaria, avagy Szent Márton köpenyeZágorhidi Czigány Balázs hozzátette: a korszak éles kritikája a kultúrbusz históriája, amelybe az elnyomó rendszer működése be van ágyazva. Egy igazi szombathelyi történet, talán nincs is még egy ilyen regény, amely Szombathelyen játszódik. Jellegzetes helyszínek vannak, mindenekelőtt a Romkert, ahol az antik világ legnagyobb elnyomó hatalma, Római Birodalom a kulturális örökségét akarják a szervezők bemutatni. De igazi cél, hogy a kereszténység emlékeit eltakarják. A megosztáson kívül a gonosszal szembeni harc a regény fő vonulata – és más regényének is. Szent Márton példamutatása alapján, hogyan lehet szembeszállni a gonosszal, ki mennyire képes szembeszállni a gonosszal, mondta  Zágorhidi Czigány Balázs.

A regény megírásában szerepe lehetett annak, hogy 1960-61-ben Szent Márton év volt Franciaországban: ekkor emlékeztek meg a Szent Márton által alapított marmoutieri kolostor alapításának 1600 évéről, illetve a 100. évfordulója volt annak, hogy Szent Márton sírját megtalálták Toursban. – mondta Tóth Ferenc. Ekkor készült el a Sulpicius Severus által írt Márton élete című művének kritikai kiadása. XXIII. János pápa üzenetet küldött a tours-i évfordulóra, amelyben – amellett, hogy Szent Márton alakját idézi -, arra is buzdítja a francia népet, hogy imádkozzanak az üldözött magyarokért, kérjék Szent Márton közbenjárását. Erről Rab Gusztáv is értesült és figyelemmel kísérte az eseményeket, derült ki a kerekasztal-beszélgetésen. Érdekes, hogy francia nyelvre ugyan lefordították a regényt, de mégsem került kiadásra, mondta Tóth Ferenc.