Szent Márton nyomában – Előadássorozat indult a Savaria Múzeumban
Legenda és valóság címmel öt részes előadássorozatot indított a Szent Márton Intézet. A sorozat a Szent Mártonról kialakult helyi legendáknak ered a nyomába. A tavasz folyamán dr. Kiss Gábor régész lesz az, aki megvizsgálja és összeveti ezeket a történeteket a fennmaradt hiteles írott forrásokkal és a rendelkezésre álló régészeti leletekkel. Az első előadást február 14-én tartotta a Savaria Múzeum Kőtárában.
Az előadás előtt Csapláros Andrea, a múzeum igazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta, a Szent Márton Intézet a tavalyi évben került a Savaria Múzeumhoz. Az elmúlt év még az előkészületek éve volt, azonban az intézet fő irányvonalaként Szent Márton életének kutatását, valamint emlékeinek és ereklyéinek gyűjtését határozta meg.
A rövid bevezető után dr. Kiss Gábor régész vette át a szót, aki hangsúlyozta, Szombathelyhez viszonylag sok Szent Mártonnal kapcsolatos legenda fűződik. Az egyik ilyen legenda Szent Márton születési ideje. Előadásában a lehetséges időpontokat mutatta be.
A hagyomány szerint Márton Kr. u. 316-ban látta meg a napvilágot. Ezt a dátumot támaszthatja alá Tours-i Gergely is (ő volt Márton 16. utóda a püspöki székben), aki maga is elvégezte Márton születési évének meghatározását. Híres könyvében, a Frankok történetében több helyen is írt a szentről. Munkája során Gergely a császárok uralkodási évei alapján dolgozott, és ezek alapján határozta meg Márton születését és halálát. Ezen adatok szerint Márton 316-ban látta meg a napvilágot. Tours-i Gergelyről azonban fontos azt tudni, hangsúlyozta az előadó, hogy a püspökség levéltárából dolgozott, ahol rendelkezésére álltak a püspöki listák. Azonban ezek a listák gyakran hibásak voltak, így a történészi szakma úgy ítéli meg Gergelyt,mint aki rengeteg hibás adattal dolgozott – mondta Kiss Gábor.
A szerdai előadáson egy másik forrással is megismerkedhetett a hallgatóság. Sulpicius Severus Vita Sancti Martini című munkáját mutatta be az előadó, mint ősforrást. Ugyan a műben nem szerepel konkrét időpont, de az életrajz pontosan keltezhető adatai egy két évtizeddel későbbi dátumot valószínűsítenek, azaz a 336-os évet. Kiss Gábor számos olyan példát mondott, amelyek a későbbi születési dátumot erősítik. Említett egy Savariahoz köthető érvet is: Márton apja egy savariai lándzsás alakulatnál szolgálhatott, amely minden valószínűség szerint palota légió volt. A kérdés az – fogalmazott a régész – hogy állt-e már 316-ban Savariában Helytartói Palota? Szerinte ez még kellően nem igazolt. Erre talán az idei romkerti ásatások tudnak majd feleletet adni – tette hozzá Kiss Gábor.
A sorozat következő előadása március 21-én lesz a múzeum Kőtárában. Akkor a Szent Márton születési helyével kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre.