Szent Márton a magyar néphagyományban - Barna Gábor előadása Szombathelyen


Barna Gábor előadása2016-ban emlékezik a Katolikus Egyház Szent Márton születésének 1700. évfordulójára. Nekünk magyaroknak azért is fontos az Ő személye, mert hazánkban,a mai Szombathelyen, az ókori Savariában látta meg a napvilágot. Szombathely városa és a Szombathelyi Egyházmegye több programmal is készül a jubileumra. Többek között a Szent Márton Akadémia elnevezésű előadássorozattal, amelynek célja, hogy a szent életét, korát, tetteinek mozgatórugóját, kultuszát jobban megismertesse az emberekkel. Január 26-án Barna Gábor néprajzkutató volt a vendég, aki a Márton napi népszokásokról és azok hátteréről beszélt a megjelenteknek.


A magyar néphagyomány nagyon gazdag Márton-napi szokásokban.  Többek között ekkor hajtották be az állatokat a legelőről, számoltak el a pásztorok a rájuk bízott nyájjal és kapták meg járandóságukat. Libát ettek az emberek, az állat mellcsontjából megjósolták milyen lesz a tél. A libasülthöz már az új bort ittáBarna Gábor előadásak. És ne feledkezzünk meg a lampionos felvonulásról sem, hiszen pl. Szombathelyen és számos településen még az egyházmegyében minden évben több ezren sétálnak égő mécsesekkel a kezükben ezen a napon. A közkedvelt szokás mintegy 300 éves múltra tekint vissza, mondta Barna Gábor néprajzkutató Szombathelyen tartott előadásában. Alapja pedig a november 11-i szentmise olvasmányában, valamint a német területeken fellehető évközi tüzek gyújtásában keresendő. A Szegedi Tudományegyetem oktatója kitért rá: a Márton-napi népszokások - pl. a libalakomák, az új bor kóstolása - alapja, nem a Márton, mint szent iránti tisztelet. Sokkal inkább, hogy november 11-e a gazdasági év lezárása és egyben a Vízkeresztet megelőző 40 napos böjt ünnepnapja volt.  

Dr. Barna Gábor, néprajzkutató

 „Azaz egy olyan utolsó alkalom, amikor lehetett még utoljára ünnepelni, ünnepi asztalnál jót enni és inni. Ez az alkalom csak egybeesett Márton halálának illetve temetésének a napjával. Ugyanakkor pedig a gazdasági év során ekkorra érett be az újbor, ekkorra híztak meg az állatok amiket a nyáron kezdtek hizlalni, hogy majd adóba beadhassák. Tehát az anyagi, a tárgyi háttere, feltétele is megvolt az ünneplésnek. Ezért lehet, hogy Márton napján nagyobb asztaltársaságok alakultak ki. „

 

Több rendezvénnyel is készül Szombathely és a Szombathelyi Egyházmegye Szent Márton születésének jubileumára. Ezek közül kiemelkedik a Szent Márton Akadémia, ahol Szent Márton életéről, koráról, kultuszáról hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők.

Maurer Péter, igazgató – Martineum Felnőttképző Akadémia

„Amelyeknek a fő célja, hogy Szent Mártonnal kapcsolatos ismereteket bővítsük illetve ezt érthető módon adják elő a hétköznapi ember számára az előadók.”

A Szent Márton Akadémia február 23-án folytatódik Szombathelyen. Dejcsics Konrád bencés szerzetes Sulpicius Severus, Márton életrajzírójának egy kevéssé ismert könyvéről a Dialógusokról és annak Márton ábrázolásáról tart előadást.