Szombathely
A Szombathely-Pannonhalma gyalogos zarándoklat kiindulópontja a vasi megyeszékhely: Szombathely.
A város területe az újkőkorban, a bronzkorban és a késői vaskorban is lakott volt. A rómaiak Augusztus császár idejében hódították meg a vidéket, de város alapítását Claudius császár rendelte el. Ezt követően virágzó évszázadok következtek, hiszen a római városépítészet, életvitel, gazdaság, kereskedelem minden előnyéből részesült a település. A vallásgyakorlatnak megfelelően több istennek is voltak itt szentélyei. Közülük a leghíresebb az Isis istennő tiszteletére szentelt, amelyet nemcsak feltártak 1955-ben, hanem újjá is építettek. Savaria közigazgatási székhelyként is funkcionált. Jelentőségét mutatja, hogy császárok is időztek a város falai között. Itt született Szent Márton, aki Tours városának püspökeként lett ismert. Itt halt vértanúhalált Szent Kvirin püspök, akit malomkővel a nyakában löktek a Perint-patakba.
A rómaiak után a Salzburgi Érsekséghez tartozott a város, ahol megfordult Nagy Károly frank király is, Szent Márton nyomát keresve. A honfoglalást követően Gizella királyné jegyajándékaként került a Magyar Királysághoz a város és Szent István a Győri Püspökségnek adományozta. Ez a státusz egészen a Szombathelyi Egyházmegye megalapításáig – 1777 – megmaradt. Az egyházmegye első püspöke Szily János volt. Ettől számítjuk a város fejlődésének újkori fellendülését. A Püspöki Palota, a Székesegyház, a Szeminárium felépítésével kialakult a város barokk tere. A dualizmus is jótékonyan hatott a városra: mind gazdaságilag, mind kulturálisan, mind építészetileg sokat fejlődött. A II. világháborúban súlyos bombatámadások érték a várost, amelyet sokáig nem is hevert ki. Míg a kommunizmus éveiben a határ közelsége hátrányt jelentett, addig a rendszerváltást követően ez kifejezetten előnyössé vált. Ezt is kihasználva igyekszik a város újból a Nyugat-Dunántúl meghatározó központjává válni.
Szombathelyt felülnézetből csodálhatják meg ha ide kattintanak!